Kérdése van?

A lenti gombra kattintva elküldheti üzenetét, vagy ügyének részleteit néhány sorban.


 üzenet küldése


Társoldalak:

Bodnár Ügyvédi Társulás

Magyar Ügyvédi Kamara

  Pécsi Ügyvédi Kamara 




Az oldal nyomtatása

Az oldal küldése


ázastárs, kölcsön, bünzastárs, kölcsön, büntetés, fogda, ittas vezetés, cégmódosítás, cég, gyermekelhelyezés, jótállás, követelés, garázdaság, ingatlan..Ügyvéd PÉCS Bodnár Emese Ügyvédi Iroda PÉCS Hungária u 47 Tel: 0620 5340200 válóper cégmódosítás vállalkozásalapítás kártérítés tar

tetés, fogda, ittas vezetés, cégmódosítás, cég, gyermekelhelyezés, jótállás, követelés, garázdaság, ingatlan..Ügyvéd PÉCS Bodnár Emese Ügyvédi Iroda PÉCS Hungária u 47 Tel: 0620 5340200 válóper cégmaódosítás vállalkozásalapítás kártérítés tar

ügyvéd, jog, válóper, pécs, baranya, tartozás, kártérítés, per, cégalapítás, adásvétel, gyerektartás, bírság, parkolás, eladás, kárigény, házastárs, kölcsön, büntetés, fogda, ittas vezetés, cégmódosítás, cég, gyermekelhelyezés, jótállás, követelés, garázdaság, ingatlan..Ügyvéd PÉCS Bodnár Emese Ügyvédi Iroda PÉCS Hungária u 47 Tel: 0620 5340200 válóper cégmódosítás vállalkozásalapítás kártérítés tartozás érvényesítés pénzkövetelés lakáseladás termőföld vásárlás végrendelet öröklés bérleti szerződés kölcsönszerződés gyors 

ügyvédi iroda, Ügyvédi Iroda, ugyvedi iroda, Ugyvedi iroda, ugyvedi Iroda, ÜGYVÉDI IRODA, ügyvédi iroda 

Családjog

A házasság megszűnése (házasság felbontása)

A gyermek elhelyezése

A szülői felügyelet

A szülői felügyelet megszüntetése és szünetelése

A gyermek tartása

A gyermektartásdíj mértéke

A gyermekkel való kapcsolattartás

A házastársi tartás

A lakáshasználati jog

A lakáshasználat megosztása

A lakáshasználati jog ellenértéke

A házassági vagyonjog

A házassági vagyonjogi szerződés


A házasság megszűnése (házasság felbontása)

A házasság az egyik házastárs halálával, vagy bírósági felbontással szűnhet meg. Bírósági felbontás esetében a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.
A házasság felbontásának – eljárási szabályok szempontjából – két típusa van:

-közös megegyezéssel való bontás (házastársak közös kérelmére)

-és az úgynevezett „tényállásos bontás”

A házasság felbontásának feltétele a házastársak a házaséletének teljes és helyrehozhatatlan megromlása. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni.

Házasság felbontása iránti perekben az eljáró bíróságnak ítéletében – függetlenül attól, hogy az közös megegyezése, vagy tényállásos bontás – az alábbi kérdésekben kell dönteni:

-házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása,

-a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás,

-a házastársi tartás,

-a közös lakás használata,

-valamint az ingóságok megosztása kérdésében.

A közös megegyezéssel lefolytatott bontóper jogerős befejezése után az egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania

A gyermek elhelyezése

A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. A bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.

A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. Kérelem alapján a bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti.

A szülői felügyelet

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét foglalja magában. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét – korára, érettségére figyelemmel – tekintetbe kell venni.

A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják – ellentétes megállapodásuk hiányában – akkor is, ha már nem élnek együtt.

Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.

Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt.

A szülői felügyelet megszüntetése és szünetelése

A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Ugyancsak megszünteti a bíróság a szülői felügyeletet, ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat, illetve ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni. Ha a bíróság, a szülői felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is. A bíróság a jövőre nézve visszaállítja a szülői felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna.

A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perben a bíróság soron kívül jár el. Ha a gyermek súlyos veszélyeztetése miatt a szülői felügyelet sürgős megszüntetése szükséges, arról a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése iránti perben ideiglenesen hivatalból is határozhat.

A gyermek tartása

A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben – gyermektartásdíj formájában – szolgáltatja.

A tartásra kötelezett személy akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik.

Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa – amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi – köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott időre szükséges tartást.

A gyermektartásdíj mértéke

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában állapítja meg a bíróság. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekekre és a gyermek saját jövedelmére is.

A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. A tartásdíjat százalékos arányban, vagy határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni. A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is.

A tartásdíj megállapításához a bíróság beszerzi mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.

A gyermekkel való kapcsolattartás

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel. Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy a gyámhivatal dönt.

Ha házassági, vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

A házastársi tartás

A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egysorban köteles.

A tartást határozott időtartamra is meg lehet állapítani, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével megszűnik. Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni. A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem szorul rá. Az utóbbi esetben azonban a tartásra való jog újból feléled, ha a korábbi jogosult a tartásra ismét rászorul. Ha a volt házastárs a tartásra a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik rászorulttá, volt házastársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

A lakáshasználati jog

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően. Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén – kérelemre – a bíróság dönt a lakás használata felől.

A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van. Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve.

A lakáshasználat megosztása

A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

A lakáshasználati jog ellenértéke

A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult. Közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke, a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra – a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére – az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.

A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő – meg nem térült – ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg – különös méltánylást érdemlő esetet kivéve – a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.

Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.

A házassági vagyonjog

A házastársi közös-, és külön-vagyon

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit.

A házastárs különvagyonához tartozik:
a.) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

b.) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

c.) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

d.) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye. A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetében a bíróság állapítja meg.

A házassági vagyonjogi szerződés

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik. A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba. A szerződés érvényességéhez annak jogi képviselő által ellenjegyzett okiratba foglalása szükséges.

Tekintettel arra, hogy a polgári jog halmazán belül családjog az egyik legszerteágazóbb jogterület, annak teljes bemutatására és ismertetésére jelen oldalunk nincs lehetőség. Azonban figyelemmel széleskörű tapasztalatainkra, természetesen mind az élettársi, apasági, örökbefogadási, mind pedig egyéb családjogot érintő ügyekben is vállaljuk Ügyfeleink jogi képviseletét.

Ügyvéd pécs, ügyvéd pécs, ügyvéd Pécs, ÜGYVÉD PÉCS,Szabálysértés, parkolási ügyek, fogyasztóvédelem, kártérítés, vadkár, társadalombiztosítás,

építésügyi hatósági ügyek, gazdasági jog, cégjog, egyesület, munkajog, ingatlanjog, társasházi ügyintézés, családjog, polgárjog, büntetőjogg, válóper, pécs, baranya, tartozás, kártérítés, per, cégalapítás, adásvétel, gyerektartás, bírság, parkolás, eladás, kárigény, házastárs, kölcsön, büntetés, fogda, ittas vezetés, cégmódosítás, cég, gyermekelhelyezés, jótállás, követelés, garázdaság, ingatlan..Ügyvéd PÉCS Bodnár Emese Ügyvédi Iroda PÉCS Hungária u 47 Tel: 0620 5340200 válóper cégmódosítás vállalkozásalapítás kártérítés tartozás érvényesítés pénzkövetelés lakáseladás termőföld vásárlás végrendelet öröklés bérleti szerződés kölcsönszerződés gyors kft,bt, cégalapítás ,cgazdasági társaság,kft, bt,pécs,cégalapítás,kft alapítás, bt alapítás,okiratszerkesztés,gazdasági társaságok alapítása, cégbejegyzés, cégbejegyzői végzés, alapító okirat, gazdasági jog, gazdaságjog, gazdasáig jog ügyvéd, jog, válóper, pécs, baranya, tartozás, kártérítés, per, cégalapítás, adásvétel, gyerektartás, bírság, parkolás, eladás, kárigény, házastárs, kölcsön, adásvétel,okirat, okiratszerkesztés, társasház,öröklés, hagyaték, végrendelet, fogda, ittas vezetés, cégmódosítás, cég, gyermekelhelyezés, jótállás, követelés,fogyasztóvédelem, garázdaság, ingatlan, Ügyvéd PÉCS, Bodnár Emese Ügyvédi Iroda pécs, válóper cégmódosítás vállalkozásalapítás,vadkár, kártérítés tartozás érvényesítés pénzkövetelégyerektartás,gyerektartás pécs,gyermektartás, gyerekeke,gyerek,gyermek, pécs gyerek tartás,Pécs gyerektartás,gyermektartás Pécs,válóper,válóperes ügyvéd,ügyvéd válóper,ugyved valoper,ugyved pecs,ügyvéd pécs,házasság bontás,házasság megszűnése,házaság,házasság vége,házassági szerződés,vagyonmegosztás,vagyon megosztás,váloperes ügyvéd,válás,vállás,vállóperes ügyvéd,válloperes ugyved,elvált,gyere elhelyezés,gyerek elhejezés,gyermek elhelyezés,gyermek elhelyezési per,gyerek elhejezési per,vagyon megosztás,elvált lakás,lakásom elváltam,ellváltam és lakásom,izettem válás,válás gyerek,válás lakás,gyerektartás fizet,fizetett gyerektartás,fizetett gyermektartás,pénz gyerek,gyermek pénz,eladtam válás,gyerek pénz válás,házasság lakás pénz fizetett,fizetett válás,lakás gyerek,